Sokunk számára minden reggel ugyanazzal a rituáléval indul: egy finom, frissen őrölt kávéval, hiszen a kávé sokkal könnyebbé varázsolhatja a reggelünket, lendületet ad, felpörget minket és elindítja a napunkat. Itt az ideje mindent megtudnod, de nem a kávéról, hanem az egyik kávészemről, amit megőrölsz.

Mi lehet az érdekes egy kávészemben?

Soha nem gondoltad volna, hogy valaha elolvasol egy olyan cikket, ami a kávészemről szól, igaz? Most, hogy mégis megteszed, igyekszünk olyan érdekességekkel lenyűgözni téged, hogy a cikk végén azt mondhasd: megérte. Szóval, felkészültél arra, hogy megtudj olyan érdekességeket egyetlen apró kávészemről, amelyeket később soha nem fogsz tudni hasznosítani? Íme.

1: Ugyanolyanok, mégis kiválasztottak

Az arabica kávészemek különlegessége az, hogy a kávécserje önporzó. Ez azt jelenti, hogy az egyik virága beporozza a másik virágát (azaz nekik nincs szükségük másik kávécserjére, vagy semmilyen bogárra, méhecskére) emiatt nincs semmilyen genetikai keveredés. Egészen egyszerűen minden arabica kávészemecske ugyanolyan. Persze, ez a pörkölés után kicsit megváltozik, de alapvetően az arabica kávészemecskéid olyanok mint két tojás.

2: Olyan mintha a szilva magját darálnád

A kávét úgy kell elképzelned, mint egy cseresznyét, aminek a közepén ott a mag. Csak amíg a cseresznye húsát eszed meg (és a magját nem) addig a kávé magját eszed meg (ez a kávészem) és a húsát nem. Ami azért érdekes, mert rengeteg kávé van amelyik húsa is nagyon finom, nem csak a kávészem, belül.
Oké, van egy cserje. Ezen nőnek valami piros gyümik. Hogy jössz arra rá, hogy a gyümölcsben van olyan mag, amit, ha pörkölsz akkor az koffeint tartalmaz és piros?
Állítólag a kávét úgy fedezték fel, hogy a kecskék megették a gyümölcsöt és – persze ez itt egy kis legenda – a kecskék bepörögtek és élénkebbek lettek. Az emberek megették a gyümölcsöt, de semmi nem történt, úgyhogy a mag lett a megoldás.

3: 44 kromoszómája van az Arabica kávénak

Nem írtuk el. Minden élő szervezetben van DNS. A DNS kromoszómákból áll. Ezek a kromoszómák határozzák meg például a szemünk színét, a hajunkat és azt, hogy milyen magasak leszünk (meg még rengeteg dolgot). Az Arabica kávénak 22 pár kromoszómája van (a többi kávénak 11), emiatt könnyebben nemesíthetők és finomabbak. Szóval amikor kávét iszol 22 kromoszómapárost iszol.

4: Van gond a magassággal

Az az icipici kávészem, amelyik ott lapul arra várva, hogy ledaráld és megidd legalább 1000, de akár 4500-5000 méteres magasságban terem meg. És ha ez még nem lenne elég akkor képzeld el, hogy megtalálod 4317 méter magasan, és a cserje 9 méter magasra nőtt. Szóval, a kávészemed mindent megtett azért, hogy az istenek itala legyen, és az ég felé tört.

5: Látszólag kevés van belőle

Bár rengeteg kávészem van ebben a pillanatban is előtted, tudnod kell, hogy egy kávécserje 7 évig nő, akkortól kezd el kávét adni és bár 40 méter magas is lehet a kávészemért meg kell dolgozni, mert egy ilyen hatalmas cserjén fél, maximum 1 kiló kávé van.
És egy extra: ha valaha eszedbe jutott megszámolni, hogy hány kávészem lehet egy kiló kávéban, ne tedd. Valaki megtette már, és az jött ki, hogy egy kiló kávé (átlag) 6000 kávészemet tartalmaz (Fajtától függően 4500-8000, ezért vontunk átlagot)
Rengeteg nagyszerű kávénk van akik arra várnak, hogy kiválaszd közülük azt amelyik neked a legszimpatikusabb.