Tények, amiket nem biztos, hogy tudtál a koffeinről

Számtalan cikket olvashattál már a kávékról, a hatásukról, az elkészítésükről és a pörkölésükről – de a kávé egyik fő alkotóeleméről, a koffeinről még nem esett szó. Összegyűjtöttük, miért olyan izgalmas, és mit érdemes tudni róla.

A koffein a kávé Chuck Norrisa

A koffein kicsit olyan, mint a Chuck Norris-poénok: a kelleténél talán több mítoszt és legendát inspirál. A világ minden tájáról származó legfrissebb kutatások alapján választ kerestünk a leggyakoribb kérdésekre. Íme, minden, amit tudni érdemes róla.

Mikor ideális koffeint fogyasztani?

Érdekesség, hogy még az amerikai védelmi minisztérium is végzett kutatásokat a témában. Arra jutottak, hogy a kávézás ideális időpontja nagyjából reggel 9 és 10 óra közé esik – ekkor tudod a legtöbb előnyét kihasználni, mert ilyenkor tud rá a tested igazán ráhangolódni. Más kutatások szerint a hatás attól is függ, mikor szoktál kávézni: a szervezeted lassan alkalmazkodik a saját ritmusodhoz.

Mennyi koffeint fogyaszthatsz biztonságosan?

Egy ausztrál kutatócsoport azt vizsgálta, hány csésze kávé kell ahhoz, hogy mérhetően megváltozzon valakinek a pulzusa (a megemelkedett pulzus a túlzott koffeinfogyasztás egyik jele). Azt találták, hogy legalább 8-9 csésze eszpresszó kellett ahhoz, hogy a koffein érzékelhető hatást gyakoroljon a pulzusra. Ha ugyanennyi koffeint egy lágyabb filteres kávéból akarnál bevinni, több tíz liter kávét kellene meginnod egy nap – ami fizikailag lehetetlen.

Kinyerhető-e minden koffein a kávéból?

Nem – egyelőre nem tudjuk átlépni a fizika határait. A kávéban lévő koffein nagyjából 20-22%-át tudjuk kioldani, a többi a zaccban marad. Ez két dolgot is jelent: egyrészt a zaccot még átfőzheted, és kapsz belőle koffeines italt; másrészt ha a zaccot ennénk meg a főzet helyett, jóval több koffeint vinnénk be – ezért is ehető a kávészem.

Tényleg van koffein a koffeinmentes kávéban?

Igen. Nagyon nehéz az összes koffeint eltávolítani, ezért a legtöbb koffeinmentes kávénak is van némi maradék koffeintartalma – nagyjából annyi, mint egy forró csokinak. Ez érdemben nem okoz hatást (bár ha valaki napi 10 koffeinmenteset iszik, az összeadódik).

Melyikben van több koffein: az eszpresszóban vagy a filteresben?

Azt hinnéd, az eszpresszónál nincs koffeinesebb kávé – pedig van. Az eszpresszóban magasabb a koncentráció, a filteres kávé viszont csészénként jellemzően több koffeint tartalmaz. Egy dupla eszpresszó átlagosan 80 mg koffeint tartalmaz, egy 240 ml-es filteres kávé viszont akár 125 mg-ot. A pontos érték persze sok mindentől függ (mennyi kávé, van-e benne robusta, mennyi víz), de a filteres jellemzően csészénként több koffeint ad.

A sötét pörkölésben több a koffein, ugye?

Sokan gondolják, hogy a sötétebb pörkölés erősebb íze több koffeint jelent – mások épp az ellenkezőjét, hogy a koffein „kipörkölődik”. Egyik sem igaz. A koffein hőálló molekula: nem bomlik le magas hőmérsékleten, tehát nem lehet „kipörkölni”. Azonos származású kávénál a világos, közepes és sötét pörkölés koffeintartalma nagyjából megegyezik. A sötét pörkölésű kávé íze erősebb, mert hosszabb ideig pörkölték és jobban oldódnak az anyagai – de a koffeintartalma nem magasabb.

Ismerd meg a legszebb kávéízeinket a szemes kávé kínálatunkban!