Blog

Így hat a kávé az agyadra / a központi idegrendszeredre

A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, jól mutatja ezt az a tény, hogy csak ameddig ezt a sort elolvastad legalább 10 készült a világon. Tekintettel a népszerűségére, számos tanulmány vizsgálta a koffein agyra // és a központi idegrendszerre gyakorolt hatását. De mire jutottak? Tulajdonképpen hogyan hat az agyadra a kávé? Tudd meg (nem, nem egy különös, orvosi cikket olvasol majd most)

Hogyan hat az agyunkra a koffein, a kávé?

Úgy, hogy alapvetően ébren tart vagy felébreszt. És ez nem városi legenda. (Ugye te is ismersz olyan embert – az én húgom például pontosan ilyen – aki reggel szinte használhatatlan mindaddig, amíg meg nem issza az első (aztán szinte azonnal a második) kávéját. De vajon megjátssza ezt, vagy valóban ennyire erősen hat rá a kávé? 

A kávé koffeintartalma többféleképpen hat az agyra, befolyásolja, hogyan érezzük magunkat. Az egész biokémia: a kávéban található koffein kölcsönhatásba lép az adenozin nevű anyaggal. Az adenozinról tudni kell, hogy napközben fokozatosan halmozódik fel, ezért estére – amikor eljön az alvás ideje – fáradtnak érezzük tőle magunkat.

A koffein hasonlít az adenozinra, ezért képes “versenyezni” az agyban található receptorokért. De míg az adenozin lelassítja az agyi aktivitást, a koffein épp ellenkezőleg: megakadályozza ezt a lassulást, és ezzel segít ébernek maradni. Így a koffein stimulálja a központi idegrendszert, és élénkebbnek érezzük magunkat tőle.  

Az első hatása tehát az, hogy éberebbek leszünk.

Fokozza az agyműködést

A koffein ezen túl hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban teljesítsünk a mindennapokban. Egyrészt növelheti az agy „nyugalmi entrópiáját”, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az agyunk rugalmasabbá válik, és könnyebben dolgoz fel információkat, másrészt a koffein serkenti bizonyos neurotranszmitterek, (ha nagyon bele akarunk menni a biokémiába, akkor megnevezhetjük a noradrenalint, dopamint és szerotonint) felszabadulását, ami hozzájárulhat a jobb hangulathoz, gyorsabb reakcióidőhöz, fokozott éberséghez, nagyobb figyelemhez, jobb tanulási képességhez és általános mentális frissességhez.

Fontos azonban, hogy idővel a szervezet hozzászokhat a koffeinhez, így egyre több kávéra lehet szükség ugyanazon hatás eléréséhez.

Ennyi kávét igyál

Szerintünk volt már olyan cikk, amiben megírtuk, de megtesszük ismét mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a kevesebb néha több. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) azt javasolja, hogy egészséges felnőttek napi 4-5 csészénél (400 mg koffein) ne fogyasszanak több kávét, az még nem okoz semmiféle mellékhatást (Szóval azt még nem tekinthetjük kávéfüggőnek, aki megiszik 4-5 kávét naponta, főleg akkor nem, ha ez hosszú kávé, amiben alig van koffein és kortyolgatja)

Persze, ha várandós vagy (vagy tervezed), szoptatsz esetleg érzékeny vagy a koffeinre, kizáró gyógyszert szedsz, vagy valamilyen egészségügyi problémád van, érdemes egyeztetned az orvosoddal mennyi a maximum, amit megihatsz. (Ha egyáltalán ihatsz koffeines kávét, mert ha nem, akkor sincs gond, van koffeinmentes)

A kávé és a memória

Amit biztosan tudunk az az, hogy a kávé hatással van a memóriára. És innentől vegyesek a kutatások.  Egyes tanulmányok szerint a koffein jelentős pozitív hatást gyakorolhat mind a rövid, mind a hosszú távú memóriára, más tanulmányok szerint semmilyen hatása sincs, sőt vannak olyanok is, amelyek megkockáztatják, hogy azt mondják: negatív a hatás.

Egy könnyed kutatás – 24 képet kellett megjegyezni, a tesztalanyok fele kapott koffeint, a másik nem –  azt erősíti meg, hogy igen, hat, éberebbé, koncentráltabbá tesz mert a koffeinesek több képre emlékeztek mint a koffeinmentesek.

A kávé és fáradtság

Legtöbben azért iszunk kávét, hogy energikusabbnak és éberebbnek érezzük magukat, így nem is jöhet más ki (akár a közakarat miatt sem, milyen lenne már ha az egész mégsem lenne igaz), hogy a koffein elnyomja a fáradtságodat. És ez így is van, hiszen stimulálja az agyadat. Csakhogy a kávé energialöketet ad nem hosszabb megoldást. Ez szuper, mert (minden híreszteléssel ellentétben) nyugodtan megihatsz egy kávét délután, estére elmúlik a hatása.

A kávé és a mentális betegségek

A kávé rendszeres fogyasztása segíthet megvédeni az agyat az olyan neurodegeneratív betegségektől, mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór: ezt már kutatásokkal bizonyították. A kávéban található antioxidánsok és koffein hozzájárulhatnak az agysejtek védelméhez, lassítva azok pusztulását.

Mégpedig úgy, hogy a koffein csökkentheti az Alzheimer-kórhoz olyan köthető amiloid plakkok felhalmozódását, amelyek az agysejtek károsodásához vezetnek. Emellett a koffein serkentő hatása segíthet fenntartani az agy dopaminszintjét, ami különösen fontos a Parkinson-kór megelőzésében, mivel ez a betegség a dopamintermelő sejtek pusztulásával jár.

Fontos, hogy bár a kávé a világ egyik legnépszerűbb itala és számos jótékony hatása van – akár komoly betegségek esetében is – egyénfüggő, hogy mennyire. És semmiképpen nem váltja ki a modern orvostudományt. 

Vélemény, hozzászólás?