Ízleírások: marketing vagy valóság?
A barackos-csokoládés álom, vagy csak egy kávés mese?
Beleharapok egy szelet csokoládés barackos pitébe – ja nem, csak ittam egy kortyot az új single origin kávémból. A csomagolás szerint „világos pörkölés, jázminos illat, barackos, tejcsokoládés ízjegyekkel”… és én csak nézek: most komolyan? Ez egy reggeli ital vagy egy desszertmenü?
Ha te is jártál már úgy, hogy felcsigázva bontottál ki egy kávét, majd csalódottan ízlelgetted, vajon hol marad a „mézes-diós lecsengés”, akkor jó helyen vagy. Ebben a cikkben lerántjuk a leplet az ízleírásokról. Marketingfogás, érzékszervi valóság vagy valami egészen más?
Mi az az ízleírás, és ki találja ki?
Az ízleírás – vagy szakszerűbben: tasting notes – nem (csak) a kreatív marketingesek agymenése. Az igazán jó kávék esetében ezeket szakértők, ún. cupperek állítják össze vakteszt során. A cupping, vagyis a hivatalos kóstolás menete szigorúan szabályozott: pontos arányok, vízhőmérséklet, őrlés, áztatás – és aztán jön a nagy slurp (igen, az a hangos szürcsölés), amivel a kávét szétterítik a nyelven, és elkezdik vadászni az ízeket.
Amit ők „éreznek”, az gyakran nem konkrét gyümölcs vagy édesség, hanem asszociáció. Barackos? Talán egy édeskés-savanykás gyümölcsös savasságra utal. Csokoládés? Egy mély, testes, selymes ízélmény, ami kakaóra emlékeztet. A lényeg: ezek az ízjegyek nem aromák, hanem élménybeli utalások.
De miért nem érzem én ezeket?
Na, ez a nagy kérdés. És a válasz… összetett, mint egy etióp geisha kávé.
- Nem vagy (még) gyakorlott kóstoló
A profi kávékóstolók szó szerint éveket edzenek, hogy képesek legyenek felismerni a különbséget egy narancs és egy mandarin savassága között. De ne aggódj: ez tanulható! Minél többet kóstolsz, annál finomabbra hangolódik az ízradarod. - Nem megfelelő elkészítés
Ha egy kenyai kávét túl finomra őrölsz, vagy túl forró vízzel öntöd le, simán elnyomhatod azokat a légies, virágos aromákat, amikről a csomagolás mesél. A barackos álom ilyenkor gyorsan keserű valósággá válik. - A várakozás és valóság találkozása
Ha azt olvasod, hogy „eper és tejkaramella”, az agyad konkrét ízeket vár – de a kávé nem ízesített. Itt inkább arról van szó, hogy az ízvilág emlékeztet ezekre, nem pedig hogy olyan, mintha epret dobtál volna a kotyogóba.
Akkor ez most marketinges trükk?
Röviden: nem, de néha úgy tűnhet.
Az igazság az, hogy az ízleírások szubjektív élmények leírásai. Ha egy pörkölő azt írja, hogy „vörös áfonya és bergamott”, az nem azt jelenti, hogy ez lesz az első dolog, amit te is kiérzel. Inkább iránytű, mintsem térkép.
Persze vannak olyan esetek, amikor a leírás inkább költészet, mint valós érzékszervi észlelés („éteri mandulás naplemente” – na ne már), és ilyenkor jogosan érzed úgy, hogy túl lett tolva a marketingvonatozás.
Hogyan olvass ízleírást okosan?
- Gondold át, mire utal a leírás – a barack savas-édes, a csoki testes, a virágos aromák könnyedek. Ezek segítenek elképzelni, milyen stílusú lesz a kávé.
- Ne várj édességet, ha nincs benne cukor – minden természetes ízjegy csak utalás, nem konkrét aroma.
- Figyelj magadra! – Mit érzel? Ne próbáld „beleérezni”, amit a csomagolás ír. Lehet, hogy te inkább aszalt szilvát vagy karamellt érzel, és ez teljesen rendben van.
- Kóstolj össze többet! – Egymás mellé téve két különböző eredetű kávét máris könnyebb lesz felismerni a különbségeket. Innen indul a kávés „ízlelő” karriered!
Záró korty
Az ízleírás nem varázslat, nem is átverés – hanem egyfajta játék az érzékeinkkel. A pörkölők megpróbálják szavakba önteni azt, amit sokszor még ők sem tudnak pontosan körülírni. A jó hír? Minden csésze új kaland. A rossz hír? Ha barackos tejcsokit akarsz, akkor lehet, hogy mégis inkább egy desszertre van szükséged. 😄
De ha egyszer ráérzel az igazi különbségekre, akkor már nem csak egy csésze kávét iszol – hanem egy történetet, egy tájat, egy farmot, egy pillanatot. És ez már messze túlmutat a marketing szavakon.
Ha kíváncsi vagy, hogy milyen ízvilág rejlik a következő csomagban, amit kibontasz, nézz szét webshopunkban!
