Bár úgy tűnik, hogy a történelmünk meghatározó alakjai férfiak, valójában ez nem igaz. Minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő, akinek inspirációja és támogatása nélkülözhetetlen. Mi most – Nőnap alkalmából – azokra a karizmatikus nőkre koncentrálunk, akik a történelem során nem csak a személyiségükkel, hanem a kávé iránti szeretetükkel is kitűntek!
Egy különös nőnapi utazás a múltba!
A Nőnap tökéletes alkalom egy igazán különleges időutazásra oda, ahol a kávé és a női erő találkozik. Olvasd el a cikket, amiben olyan ikonikus, történelmi léptékkel is kiemelkedő szellemiségű, tudású és jelentőségű nőkről olvashatsz, akik szenvedélyesen imádták a kávét.
Erzsébet királyné (Sissi) a kávézó királynő
Erzsébet királyné – ahogyan mi szeretjük, Sissi – a történelmünk egyik legismertebb és legkedveltebb női alakja volt, emellett különleges, izgalmas szokásaival is felhívta magára a figyelmet. Az osztrák császárné imádta a kávét imádott kísérletezni az ízekkel. Azt hihetnéd ez valamilyen úri muri volt, arra használta, hogy lenyűgözze a külföldi prominens vendégeket. De nem.
Hosszú kísérletezés után megtalálta a személyes kedvencét és amikor csak tehette (márpedig egy királynő bármikor megtehette) ibolyával fűszerezett kávét ivott,
Különös kapcsolata volt a kávéval, mely (a feljegyzések szerint) nemcsak napi rutinjának a része volt, hanem a mindennapi stressz leküzdésében is segítette.
És volt volt még egy különleges szokása: bár a 19. századi kávéházak leginkább férfiak találkozóhelyei voltak, a császárné gyakran ellátogatott ezekbe a kávéházakba, hogy ott hódoljon a szenvedélyének. Mivel az egész ország tudta, hogy ibolyával ízesített kávét szeretett, ezért a legtöbb kávéház megpróbált beszerezni belőle, hátha éppen náluk tesz látogatást a kor kedvence.
Virginia Woolf: akit a kávé ihletett
Virginia Woolf, a brit irodalom egyik legnagyobb írónője, esszéista, novellista, kritikus és feminista volt, szerepe annyira fontossá tette, hogy a 20. század elején meghatározta az irodalmi stílust. Virginia Woolf nem kizárólag „egy italnak” tekintette a kávét, hanem elengedhetetlen társának az alkotófolyamatban.
Woolf számára a kávéélmény az írás elválaszthatatlan részévé vált, a kávé segített neki koncentrálni és szellemileg frissen tartani magát. A kávé – ami a műveiben is nagy szerepet kapott – egyfajta szellemi támaszt jelent számára, különösen akkor amikor a Világítótorony című művét írta – félig önkívületben – hiszen addigra már súlyos mentális gondokkal küzdött. Egyszer azt mondta: a kávé tartotta életben. A második világháború kitörésekor öngyilkos lett.
Frida Kahlo kávéval festett élete
Frida Kahlo – mexikói festőnő – élete tele volt fájdalommal és szenvedéssel. Kahlo – aki hatévesen járványos gyermekbénulást kapott, majd 1925-ben egy súlyos baleset következtében komolyan és maradandóan megsérült-, úgy nyilatkozott, hogy életének nehéz pillanataiban a kávét olyan segítő társának tekintette, aki hozzásegítette őt a túlélni mindennapokat és ösztönözte, hogy alkosson. A kávé lelki támaszként is szolgált a folyamatos fájdalom és a számtalan műtéti beavatkozást tette könnyebbé
Bármennyire is szerette a kávét, Kahlo egyetlen festményén sem szerepelt // jelent meg a kávé, de az ital szerepe a mindennapi életben és az alkotási folyamatban visszaköszönt a művész érzelmeiben és élményeiben. Számára a kávé szimbolikus jelentősége abban rejlett, hogy segítette őt a fájdalom és a szenvedés ellenére is alkotni, és művészetén keresztül kifejezni belső világát.
Coco Chanel
Coco Chanel, a divat világának egyik legismertebb alakja, szintén elkötelezett híve volt a kávézásnak: életében a kávé nem csupán egy ital, hanem a társasági élet egyik központi eleme lett. Chanel szalonjaiban a kávézás nem szokás volt, hanem a divat és a stílus megtestesítője. A kávé egy társasági élménnyé vált, amely hozzájárult szalonjának sikeréhez: minden beszélgetés, üzleti megbeszélés és társasági esemény központi eleme volt, és segítette a kreatív szellem és az üzleti kapcsolatok kialakulását.
Jane Austen
Különös, hogy maga Jane Austen nem volt kávérajongó, ám felismerte és elismerte a jelentőségét, regényeiben és a korabeli angol társasági életben a kávé fontos szerepet játszott. Austen műveiben a kávézás a társasági események szerves részét képezte, és gyakran hivatkozott (és írta meg úgy a jeleneteket), hogy a kávézás az intellektuális beszélgetések alapja lett, de a kávé szimbolizálja a szórakozást, a társas érintkezést és azokat a női kapcsolatok apró, de fontos pillanatait, amelyek meghatározták a korabeli angol társadalmi életet.
A kávézás nemcsak egy szokás, hanem egy olyan tevékenység, amely összehozza az embereket, és hozzájárul a kreativitásukhoz és a mentális jólétükhöz. Ahogy a Nőnapon megemlékezünk ezekről a híres nőkről, emlékeztetjük magunkat arra, hogy a kávézás milyen fontos szerepet játszhat az életünkben.