Blog

Tények, amiket nem biztos, hogy tudtál a koffeinről

Számtalan cikket olvashattál már a különböző kávékról, a hatásáról, arról, hogyan lehet elkészíteni, mire figyelj oda, melyik honnan származik, a pörkölésükről: de még nem esett szó a kávé egyik fő alkotóeleméről a koffeinről. Összegyűjtöttük miért olyan izgalmas, mit kell tudni róla?

Koffein a kávé Chuck Norris-a

A koffein kicsit olyan, mint a Chuck Norrisos poénok: a kelleténél talán kicsivel több mítoszt és legendát inspirál. A Kávéáruház csapata a világ minden tájáról származó legfrissebb kutatások alapján választ keresett a koffeinnel és a kávéval kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre. Íme, minden, amit tudni kellene róla.

Mikor ideális koffeint fogyasztani?

Fura, hogy még az Amerikai Védelmi Minisztérium is végzett kutatásokat a témában. Arra jutottak, hogy a kávézás ideális időpontja valahová reggel 9-10 óra közé esik. A koffein számtalan előnye közül ebben az időpontban használhatod ki a legtöbbet, ekkorra tud a tested felkészülni rá. Vannak más kutatások is, amelyek azt mutatják, hogy a koffein hatása attól függően változik, hogy (általában) mikor fogyasztasz kávét. Vagyis, a szervezeted lassan alkalmazkodik a neked jó időponthoz és ha ez reggel 4 óra akkor akkor hozza ki belőled a maximumot.

Mennyi koffeint fogyaszthatsz biztonságosan?

Mindenki mindenfélét találgatott, mígnem egy ausztrál kutatócsoport átfogó vizsgálatot végzett. Azt vizsgálták, hogy hány csésze kávé szükséges ahhoz, hogy mérhetően megváltozzon valakinek a pulzusszáma. A megnövekedett pulzusszám ugyanis az egyik jele a túlzott koffeinfogyasztásnak. Azt találták, hogy legalább 8,5 csésze eszpresszó kávé kellett ahhoz, hogy a koffein bármilyen érzékelhető hatást gyakoroljon a pulzusra, a szívre. 8 csésze eszpresszóig (és sokáig másoknál utána sem) okozott „zavart”.

Ha ugyanezt a mennyiségű koffeint egy lágyabb, kevésbé erős filteres kávéból akarod meginni akkor 20-25 liter kávét kellene innod egy nap alatt: ez pedig még vízből is lehetetlen.

Hogyan lehet „erős kávét főzni”, amiben sok a koffein?

Számtalan kísérlet történt erre, de egyszerűen – még – nem tudjuk átlépni a fizika határait. A mai helyzet az, hogy a kávéban levő koffein körülbelül 20-22%-át tudjuk kinyerni, akármilyen eljárást is alkalmazunk. A kávé zaccában marad a 70-80%.
Ez két dolgot is jelent. Az egyik az, hogy a kávézaccot még mindig átfőzheted, koffeines italt kapsz. A másik az, hogy ha nem a főzetet innánk meg, hanem a zaccot ennénk meg akkor négyszer annyi koffeint vinnénk be a szervezetünkbe, mint a kávéval.

Tényleg van koffein a koffeinmentes kávéban?

Fura, de igen. Ahogy néhány sorral feljebb már írtuk, nagyon nehéz az összes koffeint eltávolítani a kávéból, még nagyon szelektív és specifikus eljárásokkal is. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb koffeinmentes kávénak 1 és 10% közötti a koffeintartalma. Ez ugyanannyi, mint amennyi a forró csokoládéban van. Nem okoz tulajdonképpen semmilyen hatást (bár az igaz, hogy ha iszol 10 koffeinmentes kávét egy nap, az azért olyasmi, mint egy koffeines)

Melyik kávéban van több koffein: a presszóban vagy a filteresben?

Kérek egy erős eszpresszót – mondod, szóval több mint valószínű, hogy az eszpresszónál nincs erősebb, koffeinnel telítettebb kávé, igaz? Nos, van. Míg az eszpresszóban magasabb a kávé koncentrációja, addig a filteres kávé (pl. francia presszó, cold brew.) jellemzően több koffeint tartalmaz csészénként.

Egy dupla adag eszpresszó átlagosan 80 mg koffeint tartalmaz, míg egy 240 ml-es filteres vagy hosszú kávé 125 milligrammot. Mindezzel kapcsolatban fontos, hogy a pontos mennyiségek jelentősen változnak attól függően, hogy mennyi őrölt kávét használsz, hogy a keverék tartalmaz-e robustát, hogy mennyi vizet adsz hozzá a főzéshez, és még sok más tényezőtől. Így a dupla adag eszpresszóban megadott “80 mg” koffein valójában 100 mg is lehet éppúgy mint 70. De kevesebb koffein van benne, mint egy hosszú kávéban.

A sötét pörkölésben több a koffein, ugye?

Az emberek gyakran gondolják azt, hogy mivel a sötét pörkölésű kávé íze erősebb, ezért több benne a koffein. Hallottam már ennek az ellenkezőjét is: azt, hogy mivel sötétebbre pörkölték, a koffein egy része “kipörkölődött”.

Először is a második reagálunk: nem így van. A koffein tűzálló molekula (valójában hőálló, de tűzállónak könnyebb volt írni). Ez azt jelenti, hogy nem bomlik le, vagy nem “fogy el”, ha magas hőmérsékleten pörkölsz. Ami tehát a pörkölést illeti, a koffeint nem lehet “kipörkölni”.

Ami a “a sötét pörkölésű kávék koffeintartalma erősebb-e” kérdést illeti: amennyire sikerült kiderítenem, a koffeintartalom az egyes kávék között – feltételezve, hogy a kávék származási helye azonos – azonos a világos, a közepes és a sötét pörkölésű kávék között.

Az biztos, hogy a sötét pörkölésű kávé íze erősebb hiszen hosszabb ideig pörkölték, és az abban a kávéban lévő anyagok jobban oldódnak. Tehát erősebb az íze, de nem magasabb a koffeintartalma.
Ismerd meg a legszebb kávéízeinket: https://kavearuhaz.hu/

One thought on “Tények, amiket nem biztos, hogy tudtál a koffeinről

  1. Horváth Katalin szerint:

    Átfogó és érdekes!

Vélemény, hozzászólás?